Nagytétényi Nagyboldogasszony Római katolikus templom

A plébániára vonatkozó legkorábbi adatok 1333-1335-ös pápai tizedgyűjtők jegyzékéből ismeretesek. A régi templom védőszentje 1405-ből származó adat szerint Szent Mihály volt. Ez a templom a török időkben elpusztult. A templom újbóli felszentelését – Nagyboldogasszony tiszteletére – 1755. október 5-én Padányi Bíró Márton, a művészetpártoló veszprémi püspök végezte. A templomhajó középső szakaszán két oldalt a templommal egykorú mellékoltárok állnak, szarkofág alakú menzával, tabernákulum nélkül. Az oldalfalakon a két mellékoltár fölött a templomépítő kegyuraság, Rudnyánszky József és felesége, Száraz Julianna védőszentjeinek festett keretben megörökített falképeit láthatjuk. A falképek Szent Józsefet és Szent Juliannát ábrázolják. A főoltárban aranyozott keretbe foglalt olajkép látható, a Hétfájdalmú Szűzanyával ábrázolt Piéta. A kép ismeretlen festő műve a XVIII. század közepéről. A falfestéseket a XX. század elején majd 1940-es években megújították. Mindezen munkálatok alkalmával többrétegű átfestések történtek a festett figurális freskófelületekben és a díszítőfestésekben. Azok eltávolítás és a freskók restaurálásai történtek meg 2014 - 18 között.